Mentális bemelegítés
|
Ebben a cikkben azt elemezzük, hogy a sportteljesítményt megelőző helyes aktiválásnak tartalmaznia kell a játékos mind fizikai, mind mentális bemelegítését, személyiségének figyelembe vételével. |
Amikor a bemelegítésről beszélünk –legyen szó akár mérkőzésjáték, akár edzés előtti bemelegítésről–, akkor általában a test és az izomzat aktiválására gondolunk: ahogy a játékosok futni kezdenek, lábukat mozgatják, a különböző izomcsoportokat nyújtó gyakorlatokat végeznek, majd fokozatosan áttérnek a labdás mozdulatokra, és a csapat egészével folytatják a bemelegítést, átadásokat és lövéseket próbálgatva.
Azonban a bemelegítés nem korlátozódhat csak a fizikai aktiválásra, hiszen tudjuk, hogy a pályán a fejünket is használni kell.
Rengetegszer lehet látni olyan csapatokat, amelyek lassan, figyelmetlenül, kevéssé reaktív módon kezdenek. "Még nem vették fel a meccs ritmusát... A csapat olyan, mint a dízelmotor, időre van szükségük... " – általában így mentegetik őket az edzők, míg mások idegesek lesznek és megpróbálják felrázni a gyerekeket a két félidő között vagy játék közben a pálya széléről, amivel nem érnek el mást, minthogy szorongást és feszültséget keltenek a játékosokban.
A testhez hasonlóan az elmét is fel kell készíteni és be kell melegíteni a mérkőzésjáték előtt, hogy így a kezdő sípszókor aktívan készlétben legyen.
Hozzá kell segíteni és szoktatni a gyerekeket, hogy aktívan és tudatosan különböztessék meg az edzés kezdését a mérkőzésjáték kezdésétől: míg az edzésen a bemelegítés első perceiben lehet kicsit beszélgetni erről-arról annak érdekkében, hogy oldódjanak az iskolai vagy otthonról hozott feszültségek (jegyek, veszekedések, barátnők, stb miatt) és "összeálljon a csapat", addig a mérkőzésjáték alkalmával már az öltözőben meg kell találni a megfelelő koncentrációt, és már a pályára lépéskor a megfelelő pszichofizikai aktivációt.
Hogyan? Nincs mindenkire érvényes recept, mégis lehet javasolni néhány pontot, amelyekkel kapcsolatban beszélgethetünk a gyerekekkel és így megtalálhatjuk a módját, hogy mindegyikük személyes szükségleteihez igazodjunk a közös cél érdekében.
Először is nekünk edzőknek kell megfelelő módon és tartalmakat felhasználva beszélni, például: "Gyerekek, kezdjünk a meccsre koncentrálni... Gyerekek, hagyjuk a negatív gondolatokat az öltözőben, mindazzal együtt, ami elterelhetné a figyelmünket. Összpontosítsunk arra, amit itt és most kell tennünk!... Most pedig gondoljunk csak a meccsre, melegítsünk be jól, ahogy mindig tesszük, és gondoljunk azokra a célokra, amelyek érdekében folyamatosan dolgozunk...".- Találjuk meg mindenki számára a neki megfelelő szavakat: minden sportolónak sajátos, erős és gyenge pontokat tartalmazó, adott típusú támogatást igénylő és meghatározott kifejezésekre érzékeny személyisége van. Folyamatosan odafigyelve rájuk és meghallgatva őket, meg tudjuk érteni, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy megfelelően higgadtak és elszántak legyenek és önkifejezésük a lehető legjobban jusson érvényre: van, akinek elég egy vállveregetés; van, akinek csak egy szóra van szüksége; van, akire a csapathoz intézett beszéd vagy egy poén hat; van, akihez kihívást kell intézni; van, akinek elég egy cinkos és bizalmat kifejező tekintet, és van, akinek nem kell semmi. És mindezt figyelembe kell vennünk.
- Minden játékosnak sajátos személyisége és szükségletei vannak, amelyeket tiszteletben kell tartani: vannak olyan játékosok, akiknek arra van szükségük, hogy a mérkőzésjáték előtt gondtalanul cseverésszenek vagy poénkodjanak, például a feszültség oldása, a motiváció felkeltése vagy a feltöltődés érdekében; másoknak arra van szükségük, hogy visszahúzódjanak és például zenét hallgassanak vagy egyszerűen csak gondolataikba merüljenek; megint másoknak intenzív testi bemelegítésre van szükségük, hogy így nagyon feltöltődve kezdhessenek, míg vannak, akik csak nagyon enyhe bemelegítést igényelnek ahhoz, hogy készen álljanak a kezdő sípszóra vagy az első gyakorlásra.
Ennek kapcsán a következő cikkben a mérkőzésjáték előtti rutinlépésekről fogunk beszélni, amelyek a verseny dimenziójára való ráhangolódást segítik elő.
