Az 1-1 ellentől a 3-3 ellenig koordinációs és mozgástudatossági alapelemekkel | YouCoach Skip to main content

Az 1-1 ellentől a 3-3 ellenig koordinációs és mozgástudatossági alapelemekkel

Az 1-1 ellentől a 3-3 ellenig koordinációs és mozgástudatossági alapelemekkel

 
Célkitűzés
Felszerelés
  • 2 jelzőbója
  • 4 gát
  • 2 kiskapu (vagy 4 jelzőrúd)
  • 1szabványméretű kapu
  • 3 mez
  • 3 labda (mindegyik sorozathoz 1-1)
Előkészítés
  • Játéktér: 40x50 méter
  • Játékosok száma: 6+1 kapus
  • Időtartam: 20 perc
  • Sorozatok száma: 6 sorozat minden hatfős csoportnak
Összegzés Másodlagos célkitűzések
Szituációs gyakorlat koordinációs és mozgástudatossági alapelemekkel különféle taktikai szituációk és a kapura rúgás edzésére
Vertical jump, Crawl, Mozgástudatosság, Szabadulás, Passzolás, Lezárás, Marking, Támadó pályalefedés, Zone defensive, 1-1 ellen, 2-2 ellen, 3 versus 3
Szervezés

A gyakorlásra kijelölt területen két párhuzamos akadálypályát alakítunk ki a következőképpen: a nagykaputól kb. 40 méterre helyezzük el a kiiindulási jelzőbóját, ezután 2-2 gátat egymástól kb. 2 méter távolságra. A büntetőterület vonalára, a nagykapu széleivel egy vonalba helyezzünk el 2 kiskaput, amelyek a nagykapu felé néznek; a büntetőterületen belül a tányérbójákkal határoljunk el egy területet, amely ugyanolyan hosszú, mint a büntetőterület, és kb. 25 méter széles (lásd az ábrát). A játékosokat osszuk 2 db háromfős csapatba (az egyik csapaton lesz mez, a másikon nem); a játékosok vegyes sorokba állnak (egy sorban egy mezes és egy mez nélküli áll egymás után) a kiindulási bójáknál. Az edző a két akadálypálya között áll az utolsó gáttal egy vonalban, a kapus a kaput védi. A büntetőerület vonalának közepére egy labdát helyezünk.

Leírás

Az edző jelére indul a két sorelső játékos (az ábrán piros és fehér) és a gátakhoz mennek.

A játékosok vagy átugorják a gátat, vagy átbújnak alatta. Ennek módját az edző határozza meg:

  • ha felemeli karjait, akkor a gátakat át kell ugrani
  • ha maga mellé zárja karjait, akkor át kell bújni a gátak alatt 

A gátak után a játékosok a büntetővonal közepére helyezett labda felé sprintelnek. Az elsőként odaérő játékos lesz a támadó és kapura kell rúgnia, míg a másik játékos lesz a védő. 

Ha a kapus kivédi a kapura rúgást, akkor a védővel együtt 2-1 ellent játszhat a behatárolt térben, feladatuk gólt rúgni a kiskapuk egyikébe. A játék addig folytatódik, amíg a labda kimegy a pályáról vagy gólt rúgnak (a nagykapuba vagy a kicsikbe). Az akció végén az edző – aki közben új labdát helyezett a büntetővonalra – indítja a következő 2 játékost, akik szintén párharcot vívnak a második labdáért. Ezek a második játékosok ugyanúgy végzik a feladatot, mint az elsők, kivéve, hogy a labda megszerzése után 2-2 elleni szituációban fognak játszani, mert az előző 2 játékos a büntetőterületen várja őket. A sorban utolsó 2 játékos szintén ugyanúgy végzi majd a gyakorlatot, de a labda megszerzése után ők már 3-3 ellent fognak játszani a büntetőterületen lévő többi játékossal együtt.

A játékosok minden sorozat végén megváltoztatják a kiindulási sorrendet (első, második, harmadik). 

Példa

  1. Az A (fehér) és a B (piros) játékos látja, hogy az edző felemelte a karját, tehát átugranak a gátak fölött és A1 illetve B1 helyre érkeznek 
  2. Az A játékos szerzi meg a labdát és így ő lesz a támadó, míg a B játékos a védő, aki megpróbálja megakadályozni, hogy az A kapura lőjön
  3. Az A játékos az A2 helyen kapura rúg és gólt szerez (3. kapura rúgás)

 

 

  1. A C (fehér) és a D (piros) játékos látja, hogy az edző karja a teste mellett van, így átbújnak a gátak alatt és C1 illetve D1 helyre jutnak 
  2. A D játékos megszerzi a labdát és így ő lesz a támadó (B-vel együtt) a D2 helyen és kapura is lő, míg a C játékos lesz a védő (A-val együtt) a C2 helyen
  3. A kapus visszaöklözi a piros támadók kapura lövését (5. lövés) és a labda az A játékosnál végzi (6. visszaöklözés) 
  4. Az A játékos passzolja a labdát a C játékostársának (7. átadás)
  5. A C játékos a kiskapuba rúgja a labdát (8. rúgás)

 

 

  1. Az E (fehér) és az F (piros) játékos látja, hogy az edző karja a teste mellett van, így átbújnak a gátak alatt és E1 illetve F1 helyre jutnak
  2. Az F játékos F2-n megszerzi a labdát, így ő lesz a támadójátékos (B-vel és D-vel együtt), miközben az E játékos E2-n védő lesz (A-val és C-vel együtt) 
  3. Az F játékos passzolja a labdát D-nek (11. átadás) 
  4. A D játékos kapura rúg és gólt szerez (12. rúgás)

 

Szabályok
  • A támadók által a nagykapuba rúgott minden gól 1 pontot ér
  • A védők által a kiskapukba rúgott minden gól 1 pontot ér 
  • A kiskapukba csak a védők rúghatnak gólt 
  • Az a csapat nyer, amelyik a sorozatok végén a legtöbb pontot szerezte 
  • A kapusok összejátszhatnak a védőkkel, de hazaadáskor csak a lábukat használhatják
Variánsok
  1. Ha az edző az egyik karját felemeli, a másikat pedig leereszti, akkor a játékosoknak az egyik gátat át kell ugraniuk, a másik alatt pedig át kell bújniuk 
  2. Korlátozott számú érintések 
  3. Időkorlát az akció befejezésére
Edzői feladatok
  • A labdarúgásban a mozgástudatossági gyakorlat segít a mérkőzésjáték során jelentkező kognitív terhelésre felkészülésben, mert különféle külső ingereket nyújt és a helyzet változására történő hatékony válasz érdekében gyors reakcióidőt igényel 
  • Készítsünk elő összetettebb feladatsort a gyakorlat nehézségi fokának emelése és a játékosok nagyobb fokú ösztönzése érdekében
  • A korosztálynak megfelelő méretű kapukat használjunk
  • A negatív átmenetekre való reakció edzése: a birtoklás elvesztése után a labdához legközelebbi játékos letámadja az ellenfelet (pressing), miközben társai közelednek

Aki támad:

  • Az 1-1 ellenben kedvező helyzetben kell átvenni a labdát, a kapu felé fordulva 
  • Támadó attitűd: gyors labdavezetés, passzolás vagy elrúgás imitálása
  • Találja meg az ellenfél gyenge oldalát
  • Tartsa a labdát folyamatosan ellenőrzés alatt, a labdát lehetőleg a térd alatt
  • Ne hagyja nyugodtan játszani az ellenfelet, próbáljon cseleket végezni, de az akciót ne késleltesse

Aki véd:

  • Igyekezzen mindig az ellenfél, a labda és a kapu közepe közé helyezkedni; a veszélyes zónához közeledve folyamatosan csökkentse a fedezeti távolságot
  • Próbálja meg az ellenfelet a szélső felé kényszeríteni
  • Ismerje fel a vele szemben álló ellenfél gyengébb lábát, és ennek megfelelően próbálja meg befolyásolni mozgásait és viselkedését 
  • Késleltesse a labdavivő akcióját, időt adva társainak a védekezés újraszervezésére
  • Válassza meg jól a labda megszerzésére irányuló szerelés időzítését

Kapcsolódó tartalmak